A települések társadalmi-gazdasági fejlődése

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A hozzáférhetőség általában azt írja le, hogy milyen mértékben érhető el egy termék, eszköz, szolgáltatás vagy környezet a lehető legtöbb ember számára, vagy a közösség lakosainak szempontjából, mégpedig a képessége, amellyel el tudják érni a kívánt árut, szolgáltatást. Az utóbbi évtizedekben az akadálymentességi intézkedéseket számos politikának és befektetési döntésnek a megértéséhez és irányításához használták fel a regionális fejlesztés lehetővé tétele és a fenntarthatósági célok támogatása érdekében. Relatív skálán egy akadálymentességi mutató értékeli azokat a szolgáltatásokat, amelyekhez egy térség lakossága hozzáférhet, és azokat a költségeket, amelyeket meg kell fizetnie a közlekedési infrastruktúra használatával, ideértve a közúti, vasúti, vízi és légi összeköttetést az adott terület más területekkel összeköttetésével. A regionális területeken a jobb közlekedési infrastruktúra biztosítását rendkívülinek tekintik annak érdekében, hogy javuljon a lakosság hozzáférése a különféle szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez. Ezenkívül úgy ítélik meg, hogy amennyiben jobb hozzáférést biztosítanak az alapanyagok helyéhez, akkor termelékenyebb és versenyképesebb piacokhoz vezet.

A megfelelő infrastruktúra hiánya akadályozza a piacra jutást. Ezen távoli helyek egy részén a legtöbb infrastruktúrát vállalkozások vagy a felhasználók által fizetendő díjak (például az áramtermelés esetében) finanszírozzák. Ezekben az esetekben a vállalkozások az infrastruktúra-igényeket a felhasználók fizetési hajlandósága alapján határozzák meg, ami viszont attól függ, hogy a felhasználók hogyan értékelik az ilyen szolgáltatásokat, és hogyan tudnak hozzáférni az infrastruktúrához. Ugyanakkor, ha csak a piaci erőkre hagyják, ez a beruházások hiányához vezethet a távoli térségek társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű közösségeibe.

Amikor egy kormány prioritást élvez egy adott terület társadalmi-gazdasági fejlesztésén, akkor tipikusan új közlekedési infrastruktúra építésébe fektet be.  A különböző beruházások relatív előnyeit vagy értékét azonban nehéz meghatározni, és a projektek ennek megfelelő rangsorolása nagy kihívás. Például nem mindig egyértelmű elosztani azokat a projekt-hasznokat, amelyek a régió határokon átnyúlnak, felölelik a régiók eltérő igényeit, felmérik a projektek hatásait, és kielégítő módon foglalkoznak azzal, hogy a különböző érdekelt felek túlértékelhetik az előnyöket és alátámaszthatják a hatásokat.

Az infrastrukturális fejlesztésbe történő nagymértékű beruházás előtt a következő fontos kérdéseket kell megválaszolni. Egyrészt, hogy milyen mértékben létezik a szolgáltatásokhoz való hozzáférés a fejlettebb régiókhoz kapcsolódó távoli területeken? Másrészt, hogy milyen eltérések uralják a legfontosabb következményeket?

Ausztrália ideális lehetőséget kínál az ilyen egyenlőtlenségek hatásainak vizsgálatára a regionális fejlődésben és a lehetőségekhez való hozzáférésre, mivel a világ legélhetőbb városai között van (például Melbourne, Sydney, Brisbane, Perth és Adelaide), ugyanakkor a világ egyik legszigeteltebb településeivel rendelkezik.  Ausztrália sivatagi területein körülbelül 580 000 lakos él, sűrűsége 0,11 fő km2, míg a sivatagi térség népsűrűségének globális átlaga körülbelül 24 fő km2.

A közlekedési infrastruktúra szerepe és hatása a regionális fejlődésben nem egyértelmű, és néha megkérdőjelezhető az okozati összefüggés iránya. A gazdasági mutatók (növekedés és visszaesés) változásainak a közlekedési beruházásokkal vagy az akadálymentességbeli különbségekkel való korábbi kísérletei sokkal kevésbé voltak sikeresek. A fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkező országokban az infrastruktúra fejlesztésének marginális előnyei voltak. Nagyon fontos, hogy a gyenge eloszlású közlekedési infrastruktúra-hálózattal összegyűjtsük az akadálymentesség különbségeinek hatásait.

Az egyenlőtlenség hatásainak megértése az ausztráliai lehetőségekhez való hozzáférés terén a jövőben tanulságokat vonhat más helyekre és a világ egészére. 2014-ben a világ népességének 54% -a lakott városokban. A városi agglomeráció együttes hatása arra enged következtetni, hogy a világ népességének 66% -a fog 2050-ig a városokban élni. Ennek eredményeként a világ egyes települései távoli és társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetbe kerülhetnek a gyorsan növekvő városokhoz képest, annak ellenére, hogy a városok élelmet, vizet, tiszta levegőt, hulladékártalmatlanítást és szabadidős tevékenységeket hoznak létre. A fizikai akadálymentességnek a távoli térségek társadalmi és gazdasági fejlődésére gyakorolt hatását jobban meg kell érteni.

Fontos lépés a hozzáférhetőség javításának és a közlekedési infrastruktúrába történő beruházások prioritásainak kifejezettebb vagy kiterjedtebb megfontolása a városokban és közösségekben, amelyek viszonylag társadalmi-gazdasági szempontból hátrányosabbak, mint mások.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)