Ergonómiai szakértői vizsgálat, munkavállalói felmérés


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A munkahelyi ergonómiai ellenőrzési módszerek közül a szakértői vizsgálattal kezdjük.

Erről a módszerről azt érdemes tudni elsőként, hogy először az adott munkahely ergonómiai szempontból releváns helyeit határozzák meg és rögzítik egy listában.

Az ellenőrzési pontok kiválasztását befolyásolja, mit kívánnak értékelni és milyen tényezőkkel kapcsolatos felhasználható eredményeket várnak a szakemberek a vizsgálat végeztével.

Az értékelés célja többek között: az emberre ható terhelés felmérése, terhelés csökkentési lehetőségeinek felfedése, munkafolyamat hatékonyságának növelése, dolgozó biztonságának, kényelmének biztosítása, fokozása, egészségkárosodás veszélyének kiküszöbölése, csökkentése.

A lista elkészültét követően egy szakértő járja be munkakörnyezetet a listában kijelölt ergonómiai ellenőrző pontok mentén és pontosítja, kiegészíti a listát szükség esetén. Ezzel a lehető legpontosabb helyzetfelmérés biztosított, a problémafeltárásra begyűjtött legtöbb információ áll így rendelkezésre, mely az ergonómiai vizsgálat végeredményét a leghatékonyabbá teszi.

Ezután a munkafolyamatokról videofelvételt készítenek, amelyet ergonómiai team elemez a továbbiakban a vizsgálati eredmények elérése érdekében. Mindenekelőtt a team, elemzőcsoport megállapítja, egyáltalán van-e probléma, amelyet orvosolni, kezelni kell. Rögzíti az alaphelyzetet, amelyet alaposan kielemez, különböző megoldási módszereket vesz sorra, melyek közül a legjobbat kiválasztja és ezáltal behatárolja a változtatási irányt, s a megvalósítás módszerét illetően is javaslatot tesz.

A megoldási javaslatok kivitelezése, foganatosítását követően utóellenőrzés révén kísérik figyelemmel, meghozza-e a kívánt pozitív hatást az intézkedés, esetleg lehet-e még rajta javítani.

Létezik a 80:20-as Pareto-szabály, mely szerint csak kevés probléma megoldása nehéz feladat, a legtöbb gond viszonylag kis erőbefektetéssel orvosolható. Ebből következően: az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erőfeszítések 20%-ával, míg a problémák 20%-ának kezeléséhez az erőfeszítések 80%-ával.

Ezen elv figyelembevételével kell mérlegelni, milyen problémákat, milyen sorendben és milyen eszközökkel érdemes kezelni, javítani. Tehát a helyes helyzetértékelés és arányos eszközhasználat a garanciája annak, hogy az ergonómiai beavatkozások kellően optimálisak legyenek.

A hatékonyság növelhető a munkavállalók ergonómiai vizsgálatba való fokozott bevonásával kérdőív segítségével, amelyet statisztikai és szövegelemzési módszerekkel dolgoznak fel és azok eredményeit felhasználják az ergonómiai változtatások érdekében.

Irodai munkahely esetén mindkét taglalt vizsgálati módszer hatékonyan alkalmazható.

Cikksorozatunkat a kellemetlenséget értékelő lappal folytatjuk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Munkahely-ergonómiai ellenőrzési módszerek

Okos irodai szék
Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómiai módszereken belül a munkahely ergonómiai ellenőrzések körébe tartoznak azok a vizsgálatok, amelyek hivatottak megállapítani, hogyan érvényesülnek azok a szempontok, amelyek a munkavégzés optimális feltételeit biztosítják.

Ezek a felmérések részben szakemberek által elvégzett mérésekkel, megfigyelésekkel, illetve értékelő lapok kitöltésével történik, másrészt a dolgozók által kitöltött kérdőívek adatai alapján.

A szakemberekre váró mérések kiválasztása is szakértelmet igénylő feladat, mivel több száz mérési módszer létezik.

Miért van szükség a munkahelyek ergonómiai ellenőrzésére?

A munkahelyi kockázatok az embereknek szenvedést, a munkáltatónak erkölcsi és anyagi kárt, a népgazdaságnak veszteségeket okoz, ezért kell kerülni, vagy minimálisra csökkenteni. A józan ész és a jogszabályok egyaránt előírják azt, hogy a munkáltatók értékeljék a kockázatokat és hajtsák végre a megelőző vagy ellenőrző intézkedéseket.

A megelőzéssel a kockázatok csökkenthetők, a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében pedig intézkedniük kell a munkáltatóknak. Kártérítés megfizetésének esélyét is el lehet kerülni a megfelelő munkahelyi körülmények megteremtésével, folyamatos monitorozásával, korrekciójával.

Ezek a célok inspirálták a munkáltatókat és a kutatókat arra, hogy előremutató, innovatív tevékenységet végezzenek a humán erőforrás egészségi állapotának megőrzése érdekében.

A kutatók nagyszámú megelőző és ellenőrző intézkedést fejlesztettek ki, hogy a veszélyeket csökkentsék.

Az intézkedések sorrendjét/hierarchiáját be kell tartaniuk a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt a munkavédelem érdekében. Enélkül a hatékonyság nagymértékben csorbát szenvedhetne, hiszen alkalmatlan területen alkalmatlan felmérő és elemző vizsgálatok nem vezethetnek hatékony eredményekhez.

A következőkben az alábbi munkahely-ellenőrzési módszereket vesszük sorra tüzetesebben:

  • szakértői vizsgálat
  • munkavállalói felmérés
  • kellemetlenségértékelő lap
  • nyomáseloszlás vizsgáló eszközök
  • számítógépes értékelés
  • pálcikamódszer, kézi anyagmozgatás
  • munkaköri terhelési index
  • gyors teljes testértékelés
  • gyors felső végtag értékelő módszer
  • CERA-értékelés

Az általunk kifejlesztett irodaszék számos értékelő módszer további költséges, időigényes alkalmazását jelentős mértékben feleslegessé teszi reményeink szerint.

Az elkövetkezendő írásunk tárgya a szakértői vizsgálat és a munkavállalói felmérés lesz.

A jelenleg legfejlettebb vizsgálati módszerek eredményét is figyelembe vevő, ergonómikusan pozícionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 VEKOP-8.1.1.– 15 számú, az Európai Strukturális és Beruházási Alapok programból finanszírozott, „Út a munkerőpiacra” projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Ergonómiai virtuális elemző rendszerek


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómiai szemlélet fejlődésével együtt járt az a követelmény, hogy pontosabb ergonómiai adatokat lehessen felhasználni a fejlesztésekhez.  A hagyományos papír-ceruza-kiértékelő rendszereket a XX. század második felében felváltotta a digitalizálás, az ezzel kialakítható ember-modellek, amelyek lehetővé tették a munkahely-tervezések kezdetekor a pontosabb, emberhez alkalmazott kialakítást. A digitális ergonómiai szoftverek lehetővé teszik a hagyományos kiértékelő módszerek alkalmazását a gyártási szakasz előtt, s így szimulálni lehet, hogy az elvégzendő munkafolyamatok során milyen terhelések érik a munkát végző embert. A hagyományos vizsgálatok mellett lehetőség van arra is, hogy elérhetőséget, láthatóságot, testerő kifejtést és kognitív terhelési vizsgálatokat végezzenek.

Íme néhány az ismertebb ergonómiai verifikációs szoftverek közül:

    Antropos

    Sammie

    ViveLab

A virtuális elemző módszerek körébe tartozik a virtuális prototípus elkészítésével történő elemzés.

A virtuális prototípus olyan modell, amely egy adott objektum minden olyan jellemző tulajdonságát tartalmazza, amelyek alapján e tulajdonságait vizsgálni lehet és számítások, kísérletek elvégzésére is alkalmas. A virtuális prototípus tartalmazza magát a terméket, a környezetében lévő dolgok, tárgyak és emberek modelljeit is. Ezen túl még modellezhetőek tevékenységi és működési környezetek is. Ha a virtuális prototípus tartalmazza a termék, a környezet, és az ember modelljét is, akkor virtuális valóság-modellről beszélünk.

A prototípusokat arra használják, hogy a tervezett használati rendszer valós teljesítményét összehasonlítsák a követelményekben meghatározott teljesítményekkel. A prototípusok létrehozásának célja, hogy a tervezés során előre nem látható tulajdonságok felderíthetők legyenek, a terméket kipróbálhassák és végrehajthassák rajta a szükséges kísérleteket.

Ez a prototípus a terméknek az adott vizsgálat szempontjából lényeges tulajdonságait megfelelő pontossággal modellezi. A terméket tehát nem kell legyártani a tanulmányozás, elemzés érdekében, mert erre alkalmas a virtuális prototípus.

A virtuális prototípusokat nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák segítségével lehet megvalósítani. Tulajdonképpen objektumot hoznak létre, amely a hozzá adott információk, adatok, folyamatok révén válnak szimulációs rendszerré.

A virtuális prototípusok használata ma már nélkülözhetetlen az ipari termelésben, a mérnöki munkában.

A virtuális verifikáció költségkímélő, mert a termék legyártása előtt képes megfelelő adatokat szolgáltatni a megvalósuló termékről.

Virtuális verifikációról illetve validációról akkor beszélünk, tehát, amikor a termék legyártása előtt nyerünk a valós termékre vonatkozó adatokat és ez számítógépen összehasonlítható a megvalósítandó termékre vonatkozó követelményekkel.

Azzal fogjuk folytatni témánkat, hogy összeszedjük a kifejezetten munkahellyel összefüggő ergonómiai vizsgálati módszereket, majd azok alaposabb ismertetésére kerül sor.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Ergonómiai vizsgálati módszerek


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómia kialakulásával és fejlődésével párhuzamosan, kényszerűen kialakultak azok a módszerek is, amelyekkel vizsgálni lehet az ergonómia hatékonyságát, az ember és a környezet kölcsön- hatásait. A vizsgálati eredmények ismeretében lehet tovább fejleszteni a munkahelyi feltételeket az ember adottságainak és a munkavégzés feltételeinek megfelelően.

Az ergonómiai értékelő módszerek segítségével adatokat gyűjtenek az ember antropometriai adottságairól, és a környezetről. A módszer lényege, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos élettani hatásokat befolyásoló körülményekből mennyiségi következtetéseket vonjanak le a szakemberek.

Általában a dolgozó ember testhelyzete, testtartása, a munka közben kifejtett erő mértéke, az erőkifejtés időtartama és gyakorisága határozza meg a fizikai igénybevétel mértékét. Ezen adatok ismeretében kialakított munkahely kedvezőbb a munkát végző ember testi – lelki állapotára, egészségére, munkabírására, tejesítő képességére, pszichéjére is. Mindez növeli a munka hatékonyságát, a dolgozók elégedettségét, csökkenti a hiányzásokat, a betegszabadságot, a kiválasztás és a képzés költségeit stb.

Az ergonómiai adottságok mérésére különböző módszerek (több száz) alakultak ki az idők folyamán. Ezek megválasztása is már komoly előzetes feladattá vált egy fejlesztés kapcsán, függvénye annak, hogy mire ható és milyen jellegű kockázatokról van szó.  Leginkább az általános, megfigyelés-alapú módszerek a legelterjedtebbek a legtöbb helyen jellemző idő- és kapacitáskorlát miatt.

A kezdeti ergonómiai vizsgáló eszközök papír-alapú, kitölthető ellenőrző listák voltak, vagy csak számításokat, táblázatokat tartalmazó értékelő lapok, esetleg emberi figurákon bejelölhető adatlapok. Később ezek adatait átültették webes felületre, dokumentumokra vagy munkalapokra. Ez a köznapi az alkalmazásokkal megvalósított módszer már komolyabb számításokat tett lehetővé. A következő lépés a CAD – rendszer, azaz számítógéppel segített tervezés volt, amely lehetővé tette az ember és a munkahely modellezését, majd a mozgás rögzítését. Ehhez járultak a biomechanikai modellek és részletes antropometriai adatbázisok – mindezek lehetővé tették a szakemberek számára a részletes ergonómiai elemzést. A mai vezető kutatásokban már alkalmazzák a képalkotáson alapuló testhelyzet-elemzést, a 3D képalkotást, a mobil-hordozható-viselhető készülékeket, de alkalmazzák a virtuális valóság vagy a távjelenlét technológiát is.

Ezek a módszerek új jövőt teremtenek, lehetővé téve a munkával kapcsolatos kockázatbecslés újabb eszközeinek minél részletesebb és gyorsabb kidolgozását.

Mélyebb betekintésre adunk alkalmat a virtuális ergonómiai elemző rendszerek világába következő alkalommal, kövessenek minket.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Ergonómia és a kézi anyagmozgatás


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A kézi teher vagy anyagmozgatásra a nemzetgazdaság számos területén szükség van. Így az építőiparban, mezőgazdaságban, nehéziparban, bányászatban, erdőgazdálkodásban, egészségügyben, kereskedelemben stb.

Ezért fontos ismernie úgy a munkaadónak, mint a munkavállalónak azt az egészségügyi miniszteri rendeletet, amely az anyagmozgatásból eredő az elsősorban a hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendeletének ismertetése. Ez a rendelet elsősorban a gerinc védelmét szolgálja. Nem ad meg súlyhatárt arra vonatkozóan, hogy egy személy milyen súlyú terhet emelhet, mert függ az egyéni adottságoktól: kortól, nemtől, fizikai állóképességtől, egészségi állapottól stb.

A kézi anyagmozgatási feladat felmerülhet álló, illetve ülő helyzetben.

Az irodai munkavállalókra vonatkozó veszélyekről az alábbiak mondhatóak el álló helyzetet feltételezve: 5 kg-os anyagmozgatás esetén hát- és izomhúzódás léphet fel; a mozgatott anyag leeséséből lábsérülés adódhat. Az irodai munka során általában nem szükséges túlzott terhek emelése, de még könnyebb tárgyak emelésekor is ajánlatos betartani azt az általános szabályt, amely minden ilyen esetben szigorú előírás:

– a gerinc egyenes legyen;

– ne hajoljunk előre;

– térdünket hajlítsuk be;

– sarkunkat zárjuk össze;

– a lábfejek álljanak szét.

A tárgyat térdünk kiegyenesítésével, függőleges gerinccel emeljük fel. Padlón elhelyezett tárgy felemeléséhez le kell guggolni, a gerincnek eközben függőlegesnek kell maradnia. Értelemszerűen ez a művelet nők esetében tűsarkú cipő viselésekor balesetveszélyes és kivitelezhetetlen!!!

Ülőfoglalkozás esetén is felmerülhet kézi anyagmozgatás, melynek előnytelen hatásai rejtettebben jelentkeznek az álló anyagmozgatáshoz képest, mert általában 5 kg-nál kisebb súlyú tárgyak mozgatását jelenti sokkal jelentősebb időtartam alatt. Gondoljunk csak a bolti pénztárosra, akinek jelentős anyagot kell átmozgatnia a futószalagról a kódleolvasón keresztül az árutartóba. Az ő terhelésüket pl. fokozza a munkáltatói elvárás is, hogy sebesen, már-már kapkodva végezzék a munkájukat.

Jellemző károsodások ebből adódóan:

– helytelen testtartás esetén hát-, nyak-, vállfájdalom, idővel reumatikus fájdalom alakulhat ki;

izületi kopás, ínhüvelygyulladás léphet fel

fokozott gerincbántalom oldalirányú forgómozdulatok gyakorisága esetén, ezt segítő vagy kiküszöbölő technikai segítség nélkül.

Látható, hogy az ülőmunkára tervezett székek esetén jelentősége van annak, hogy mennyi anyagmozgatási tevékenységgel kell számolni, amelynek előnytelen hatásaival számolni kell a tervezés során.

Következő cikkünkben a vizsgálati módszerekkel foglalkozunk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Ergonómiai kockázatok


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Ma már általános követelmény, hogy a munkahelyek olyan kialakításúak legyenek, hogy a dolgozó ember élete, testi – pszichés egészsége munkavégzés közben ne kerüljön veszélybe.

Ahhoz, hogy a munkahelyek biztonságosak legyenek, hosszas megfigyeléseken, kísérletezéseken alapuló kutatások eredményeinek figyelembe vételével alakítják ki a munkahelyeket.

De mit is nevezünk pontosan munkahelyi kockázatnak?

Ide tartoznak mindannak a kényszernek következményei, ami a dolgozó embert tartós, egyoldalú fizikai vagy pszichés megterhelésnek teszi ki.

Ilyenek például: állandóan ismétlődő, tartós fizikai igénybevételt jelentő mozdulatok, erőkifejtések, emelések, húzó-toló mozgás, nehéz tárgyak szállítása, kellemetlen testtartás, hideg vagy meleg tartós hatása, huzat, gyenge, vagy túlzott megvilágítás, rezgés vagy vibrálás hatása stb.

Az ergonómiai kockázatok nagyságrendjét befolyásolja alapvetően a közvetlen munkahelyi környezet: megfelelő-e az ülés módja – a szék; a kezek alátámasztása; a monitor elhelyezése; a monitor fénykibocsájtása; a munkahely megvilágítása, szellőzése stb. Maga az ülés ergonómiai kockázatot befolyásoló tényező a váz-izomrendszerre nézve, a lábak vérerezetére nézve, az emésztőrendszerre nézve, úgy is, mint elhízást elősegítő tényező, valamint a szív-és érrendszerre nézve.

Az egészségre biztonságos környezet és egyéb tényezők megteremtésekor az a cél, hogy a dolgozókra nézve minimalizálják a veszélyeket, tekintetbe véve a valószínűsíthető egészségkár mértékét, ami azt jelenti, hogy a munkavégzés során fellépő összes veszélyt kezelni kell.

A munkával együtt járó mozgásszervi megbetegedések kockázatai lehetnek a következők: természetellenes testtartás, korlátozó munkatér, nem megfelelő ülőalkalmatosság avagy megtámasztás, túl nagy gyakoriságú vagy sebességű munka, ugyanannak az izomcsoportnak állandó igénybe vétele, túlzott erőkifejtés, munkaeszközök rossz kialakítása, gyorsan ismétlődő mozdulatok, rossz testtartásra kényszerítő hatások stb.

Ülőmunkával járó ergonómiai kockázatot meghatározó tényezők: ülés időtartama, a gépelés időtartama, gyorsasága, a monitor elhelyezése és nézésének időtartama, a testhelyzet változtatásának gyakorisága, a pihenőidők betartása.

Irodai ülőmunka esetén elsősorban a váz-izomrendszer van kitéve a károsodásnak.

A váz-izomrendszer megbetegedéseinek jelei – amelyek irodai munkában is megjelenhetnek: a gerinc, a nyak, a váll sérülései elsősorban a csigolyákat és porckorongokat érintő bántalmak. Vállizmok egyoldalú terheléséből következő izomfájdalmak. Ínhüvelygyulladás jelentkezhet a kézen és az alkaron a számítógépes egérhasználat és a billentyűzet ütögetése hatására. Túlerőltetésből  eredően erős fájdalmakkal jár és kezelése is hosszadalmas lehet.

A kéz betegsége még a carpalis alagút szindróma, amely szintén túlerőltetésből származik az irodai számítógépes munka túlfeszítettsége folytán. A kéz gyógyulása és rehabilitációja hosszú időt vehet igénybe.

A szem fáradását előidéző monitornézés súlyos károkat okozhat a látás terén, ha a szükséges óvintézkedéseket nem vezetik be azonnal, a munkavégzés kezdetén.

A kézi anyagmozgatás lesz a soron következő témánk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

A munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó szabályok


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Magyarország Alaptörvénye biztosítja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 153. cikke szerint az Unió irányelveket fogad el munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén.

Az Unió ennek alapján egy minimumkövetelményeket tartalmazó keretirányelvet fogadott el: ez a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 89/391/EGK irányelv.

Ezen irányelv célja Európa-szerte egyenlő szintű biztonság és egészségvédelem garantálása. Szemléleteként említhető, hogy megemeli a védelmi szintet és a munkáltatókat megelőző intézkedések meghozatalára kötelezi, kockázatértékelés elvét bevezeti és annak alapelemeit is rögzíti. Tehát a megelőzés kultúráját igyekeztek elterjeszteni, melyet legfeljebb a nemzeti jogszabályok elégtelensége tudna megakadályozni. Szerencsére Magyarország ezen a téren is megfelelően hozta összhangba legfőbb, belső nemzeti jogszabályát, mely az alábbi.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvtv.) az alábbi irányelvekkel harmonizált, azaz összhangba hozott, valamint a következő rendelet az irányadó:

  1. a) az Európai Közösségek Tanácsának 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedésekről,
  2. b) az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről,
  3. c) a Tanács 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, továbbá a Tanács 89/654/EGK irányelve a munkahelyen betartandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről,
  4. d) az Európai Parlament és a Tanács 2007/30/EK irányelve a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról,
  5. e) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről [második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében] szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv,
  6. f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlament és tanács irányelv,
  7. g) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Az Mvtv. alapelvként rögzíti a munkáltatók következő kötelezettségeit, amelyeket érdemes munkavállalóknak ismerni:

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg.

A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

Az Mvtv.-nél alacsonyabb szintű jogszabályokra a cikksorozatunk adott témát érintő írásában külön fogunk kitérni.

Az ergonómiai kockázat lesz a következő témánk, maradjanak velünk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ergonómia elvei


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómia alapelvei arra szolgálnak, hogy azok érvényre juttatásával, szem előtt tartásával alakítsuk ki az ideális, de legalábbis az emberi egészségre nézve legkevesebb kockázatokat jelentő munkahelyi környezetet.

A munkafeladat és a munkahelyi környezet együttese egy rendszert alkot, mely harmonikus kialakítása kívánatos legalább annyira a munkáltató szempontjából, mint a munkavállalóéból, hiszen a munkavégzés hatékonyságára nagyon nagy hatása van.

Elég egy olyan, különösen monoton feladat egy embernek, amelyet magától végtelen távolinak érez, elég egy zsúfolt, rideg és tűréshatáron kívüli, folyamatosan testi kényelmetlenséget okozó elhelyezés, és a munkavállaló az idejéből legtöbbet azzal foglalkozik, miként enyhítsen ezen tényezőkön és nem azzal, hogy minél több és igényesebb munkát tegyen le az asztalra.

Négy pillére van a munkahely rendszerének:

  • elvégezhetőség
  • elviselhetőség
  • kívánatosság
  • elégedettség.

Az elvégezhetőség, a kívánatosság és az elégedettség inkább a munkahelyi feladatokkal, azok pszichés tényezőivel van összefüggésben, míg az elviselhetőség a fizikális körülményekhez kapcsolódik.

Már pályaválasztás során döntést kell hoznunk, milyen alaptípusú – ülő vagy álló – foglalkozást szeretnénk-e választani. Figyelembe kell vennünk már ekkor az átlagos mozgásigényünket, fizikai adottságainkat. Ha ezen alapbeállítódásainkkal nem vagyunk kellően tisztában, már hamar érezni fogjuk helytelen döntésünk frusztráló következményeit, a legkevésbé tudunk alkalmazkodni a természetünktől merőben eltérő adottságokhoz. Természetesen az egészségállapot, alkat, túlsúly is fontos tényező, mely a terhelhetőséget meghatározza.

A fizikai terhelhetőség születéstől kb. 30 éves korig fokozódik, illetve fokozható. Ezt az időszakot követi egy stagnálási szakasz kb. 45 éves korig, majd elkezdődik a lassú, fokozatos fizikai leépülés. Az izomtömeget kamaszkorban kezdjük növelni, az állóképesség és koordinációképesség növelése, szinten tartása folyamatos feladat.

A terhelhetőséget sportolással, túlsúlytól való megszabadulással növelhetjük, ehhez a változáshoz folyamatosan hozzá kell igazítani a munkakörnyezetet, akár székcsere is szóba jöhet.

Az ülőfoglalkozásúaknak a gerinctorna elengedhetetlen mindennapos tevékenység, a cardio-feladatok pedig az ér- és nyirokrendszer, valamint az izületek átmozgatására szolgálnak.

A gerincterhelés csökkentése a legfontosabb feladat egy munkahelyi szék tervezése során, melyre különösen nagy hangsúlyt fektetünk, hogy az ülőmunkavégzés elviselhetőségét maximalizálni tudjuk.

A munkahelyi ergonómiával kapcsolatos szabályozási környezetről fogunk legközelebb szót ejteni.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ergonómia fajtái


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómia fajtái az emberre ható legtipikusabb tényezők alapcsoportjaira vezethetőek vissza.

Ezért az ergonómia szerte ágazó területeket ölel fel, ezek közül csak a legfontosabbakat vesszük most sorra:

  • termékergonómia
  • munkafolyamat ergonómiája
  • szoftverergonómia.

A termékergonómia magának a terméknek a jellemzőire vonatkozik, mennyire használható, kezelhető optimálisan emberi szempontból, egyszerű a működése, optimálisak a karbantartási tulajdonságai. A termék jellemzőit kísérik emberi használat szempontjából fokozottabb figyelemmel: súly, mérete, alakja, anyaga, kijelzők vizuális adottságai, térbeli elhelyezése. Fontos szempont, hogy a termék működtetése könnyű legyen és a lehető legtöbb időt fordíthassa az ember általa termelőtevékenységére.

Legtipikusabbak a különböző kisipari szerszámgépek ebből a szempontból, vagy a háztartási kisgépek. Könnyű belátni, hogy a praktikus használat hozzájárul ahhoz, hogy az ember arra fordíthassa figyelmét, amit létre szeretne hozni.

A munkafolyamat-ergonómia területe az, amely a munkahelyi környezet emberhez való alakításával foglalkozik, a terheléscsökkentés, balesetmegelőzési, munkahatékonysági módozatait helyezi a középpontba.

Az ülőfoglalkozások területén a szék ergonómiája ebbe a körbe tartozik. Felmérik az átlagos emberi testi jellemzőket és a szék, illetve konkrét alkalmazási körülmények jellemzőit és közelítik azokat a legnagyobb mértékben egymáshoz. Legfőképp az egészségre legkedvezőbb, minél többmozgást biztosító fizikai elhelyezkedés és a látás romlást előidéző testtartás kiküszöbölésére törekszenek a fejlesztők. De ide tartoznak a különböző munkagépek üléseinek kialakításai is, pl. mennyire kell csillapítani a gerincre ható rázkódási hatást egy traktor vagy busz esetében.

A szoftverergonómia lényege, hogy a számítástechnikai alkalmazásokat igyekszik az emberi felhasználás céljából optimalizálni. Így csökkenthetőek a pszichés megterhelési faktorok, kevesebb oktatási vagy karbantartási igény merül fel az üzemeltetés során. Ez az ág viszonylag fiatalnak tekinthető, de jelentősége megkérdőjelezhetetlen az internet kesze-kusza világában való könnyed eligazodás érdekében.

Következő cikkünkben az ergonómia elveivel jelentkezünk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

A munkatudományi rendszerszemlélet III.


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Előző két cikkünkben az ergonómiai rendszerszemlélet konstruktivitását az ember–gép-viszony ergonómiai olvasatának, másnéven az ember–gép-rendszernek (EGR) a bemutatásával igyekeztünk láttatni. Az EGR a teljes ergonómiai komplexitásnak csupán kis részét alkotja. De a centrális részt akotja, amelynek modellje meghatározó a teljes ergonómiai tematika tudományos felépítésére nézvést. Ennek megfelelően az EGR önmagában véve is sokrétűen összetett. Olyannyira, hogy az eddigi két cikkben felvázoltak még hiányos képet adnak róla. A legelőször pótlandó hiányosság, hogy nem taglaltuk még az EGR-alapverziók mindegyikét, így nem tértünk ki a járművet használó ember és a jármű kölcsönhatási rendszerének specialitásaira.

Ez az a valóságos viszony, amelynek az alakulását a legkorábban hatották át öntudatos ergonómiai törekvések (a járműgyártásra már a hatvanas években is nagybani befolyása volt az ilyen természetű vizsgálati anyagoknak). Ezért a továbbiakban nem is kellett ezt a valóságos viszonyt rendszerolvasattá formázni és ennek alapján radikálisan megkritizálni – nagyszabású változtatási terv kidolgozása mellett –, hiszen maga a valóságos viszony már rendszerszemléletileg formázódó és eképpen továbbalakuló viszonnyá lett. A járműgyártásban ugyanis egészen közvetlen, követelő erejű piaci érdek volt és maradt a biztonsági szempontcsoport kitüntetése. E területen már a hatvanas években sem az ergonómusok gyakoroltak érvelő nyomást a gazdasági üzemre, hanem az üzem kapkodott utánuk. A Boeing repülőgépek pilótafülkéinek optimalizációs igényű tervezési feladatai már akkoriban fizikai embermodellezéshez, emberszimulációs járműkísérletekhez, járműtesztekhez vezettek. Évtizedekkel később már olyan sok embertani adat és olyan sokféle emberi alkat összegzését nyújtották a járműipari embermodellek, hogy a szimulatív testek legyártása sokszoros költséggel járt volna, ám a műszaki fejlődés ekkorra szükségtelenné tette az elsőrendűen valóságos térben folytatott kísérleteket is. A komputeres szimuláció, a modellező szoftverek valósághűségi hitele antropometriai és biomechanikai szempontból, illetve a jármű-alakzatok és anyaguk dolgában igen nagy. Ebben az ügyben a fő határátlépést az jelentette, hogy a ’80-as években az USA űrkutatási hivatala, a NASA is befektetett közhasznúan a számítógépes szimuláció fejlesztésébe. Miközben a digitális térben lefolytatott kísérletek a járműtervezés alapmódszerének számítanak, az ergonómia kutatómódszereként is felfutottak, mégpedig egyre több szaktudomány képviselőinek csatlakozása mellett. Így ma már akadnak szoftverek, amelyek pszichikai állapotok, sőt akár egyedi személyiségek járművezetési illetve munkafolyamati különbségeit is modellezik.

                                          ________________________________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb vizsgálati módszerek eredményét is figyelembe vevő, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)