Emlékülésen idézik fel a jászkunok önmegváltását Túrkevén

Emlékülést rendeznek a Nemzeti Jászkun Emléknap alkalmából május 5-én, pénteken Túrkevén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a vendéglátó nagykunsági város önkormányzatának szervezésében. Az esemény történelmi előzménye, hogy május 6. a jászkun redemptio, az önmegváltás kihirdetésének napja, amely 2014 óta nemzeti emléknap az Országgyűlés döntése alapján.

A szolnoki, a jászberényi és a kisújszállási helyszín után Túrkevén a Kun emlékmű megkoszorúzásával kezdődik a program, amely nem nélkülözi majd a látványos elemeket – közölte Galó Anita, a megyei önkormányzat kommunikációért felelős munkatársa. Többek között lovas huszárfelvonulás lesz a Szolnoki Légierő Zenekar közreműködésével, a hivatalban lévő és tiszteletbeli jász és nagykun kapitányok, a valamint a jászkun főkapitány részvételével. Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnökének köszöntője után Borbás Ferenc jászkun főkapitány emlékezik a történelmi időszakra a túrkevei városházán.     A jászkun önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor  I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek.

Az ott élők azonban ebbe a változásba soha nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. Hosszas diplomáciai előkészítés után Mária Terézia 1745. május 6-án Bécsben kiadott oklevele engedélyezte a jászkunok számára a megváltást. A szabadságért kifizetett összeg a kamatokkal együtt 575 900 aranyforintra rúgott, amit csak több évig tartó gyűjtéssel és kölcsönökből tudtak előteremteni. Még ezer lovas katona felszerelését és a nádor évi tiszteletdíjának megfizetését is vállalták. Mária Terézia kiváltságlevele visszaállította a jászok és kunok örökös kiváltságait, melyek közül a legfontosabb a földesúri szolgáltatásoktól való mentesség, a szabad tisztviselő- és lelkészválasztás, valamint a pallosjog volt. 2014-ben az Országgyűlés Jász-Nagykun-Szolnok megye országgyűlési képviselőinek kezdeményezésére nyilvánította május 6-át Nemzeti Jászkun Emléknappá. A 272 évvel ezelőtti önmegváltás, azaz a szabadságjogok visszavásárlása a jászkunok életében évszázadokra volt hatással, meghatározta a térség gazdasági, kulturális fejlődését, identitását.

Forrás: MTI

Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Harmincmillió forintot fordít halasításra idén a Tisza Horgászegyesület

A tavalyinál mintegy tíz százalékkal többet, harmincmillió forintot fordít idén halasításra a Tisza Horgászegyesület, a Közép-Tisza vidék egyik legjelentősebb halászati hasznosítója – közölte a szervezet ügyvezető elnöke az MTI-vel. Csoma Gábor elmondta: a Tisza Horgászegyesület Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb, 3000 tagot számláló civil szervezete, mely a Közép-Tisza vidék mintegy 520 hektárnyi vízterületének halászati hasznosítója.

Kezelésébe tartozik a Jászsági főcsatorna, a Nagykunsági főcsatorna jelentősebb mellékágai, a Zagyva és a Tarna folyók megyei szakasza, továbbá több tó és holtág, melyek legjelentősebbje a megyeszékhely üdülőövezetében található, 140 hektáros Alcsiszigeti Holt-Tisza. A szervezet öt főállású munkatársat és hat megbízásos jogviszonyú halőrt foglalkoztat, bevételei tagdíjakból és horgászjegy-értékesítésből származnak. Utóbbi 2016-ban 35 millió forintot tett ki, mely várhatóan idén 40 millió forintra emelkedik – jelezte Csoma Gábor hozzátéve, hogy a bevételek egészéhez hasonlóan a növekmény túlnyomó részét is halasításra fordítják. Így 2017-ben a tavalyinál mintegy 10 százalékkal többől, körülbelül 30 millió forintból helyeznek ki halat a márciusban kezdődött és októberig tartó telepítési szezon során. Idén először e program részeként 50 ezer darab előnevelt csukával is bővítik vizeik halállományát. Ezen kívül 150 ezer darab előnevelt süllő és mintegy 32 500 kilogramm ponty kihelyezése szerepel a tervekben. Pontyból a kétnyaras, azaz 30-50 dekás és háromnyaras, tehát már fogható méretű mennyiség részarányát ugyancsak egytizedével emelik az elmúlt évihez képest – húzta alá.

Szólt arról is, hogy a pontytelepítéseik egyik kiemelt célpontja az Alcsiszigeti Holt-Tisza, mely az egyik legnagyobb tiszai holtágként országszerte ismert, népszerű horgászvíz. Ide csütörtökön két szállítmánnyal összesen 8200 kilogramm kétnyaras ponty érkezett, melynek értéke eléri a 6 millió forintot.

Forrás: MTI

Az energiahatékonyság a fenntarthatóság és versenyképesség alapj

Megfelelő energia-beszerzéssel és az energiaellátó-rendszerek korszerűsítésével hosszú távon is fenntarthatók és versenyképesek lesznek a hazai cégek és intézmények – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára pénteken, az I. Jászsági gazdasági és fejlesztési konferencián, Jászberényben. Szabó Zsolt kiemelte: a magyar gazdaság legnagyobb léptékű és legkorszerűbb technológiákat felvonultató fejlesztései az energetikában zajlanak. Hozzátette, hogy bár a 2020-ra vállalt megújuló energia részarányt – 14,65 százalékot – már elértük, az energiahatékonysági beruházások folytatódnak, a támogatásukra fordítható források pedig bővülnek.

Aki most nem lép, menthetetlenül lemarad – fogalmazott az államtitkár. Kifejtette, az uniós támogatásoknak köszönhetően szinte minden energiahatékonysági beruházásra lehet forrást találni. A kormányzat és a gazdasági szereplők közös céljának nevezte, hogy minél nagyobb mértékben nap- és geotermikus energia kiaknázásával lehessen megoldani az épületek energiaellátását Magyarországon. “Most vannak ilyen pályázatok, 3-4 év múlva már nem biztos, hogy lesznek ezekhez hasonló, komplex lehetőségek” – fogalmazott.     A támogatási formákat ismertetve kiemelte: januártól az energiahatékonysági fejlesztések 30 százaléka társasági adókedvezményként elszámolható a cégek számára. A megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (METÁR) az uniós egyeztetés szakaszában van, várhatóan nyártól lép életbe, míg a Life program jelenleg is 60 százaléknyi közvetlen uniós forrással, valamint a gazdasági tárca további 20 százalékos támogatásával segíti környezetvédelmi projektek végrehajtását. Szabó Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a napelem-park építés folyamatosan csökkenő költségei miatt ebbe a szektorba befektetni is érdemes, hiszen a megtérülési mutatók kedvezőek. A lakossági lehetőségekről megjegyezte: az Otthon Melege Programon keresztül eddig 123 ezer család kapott támogatást, mely 20-200 ezer forintos éves energia-megtakarításhoz segítette hozzá az érintetteket. Az elavult kazánok cseréjéhez 40 százalékos támogatást nyújt a kormány, folytatódik a hűtő- és mosógép csere program, valamint év közepétől 1,5 milliárdos keretből 60 százalékos támogatás lesz igényelhető a gázkonvektorok cseréjére is.

Kállai Mária kormánymegbízott arról beszélt: a TOP 50-ben évek óta számos jászsági vállalkozás szerepel előkelő helyen. Nekik is köszönhető, hogy egy év alatt 24 százalékkal, idén februárra 16 503 – ra csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében. Figyelmeztető jelnek nevezte, hogy a megye és a térség munkakeresőinek fele egyaránt szakképzetlen és a legfontosabb foglalkoztatási, valamint versenyképesség-javítási tényezők között említette a gazdasági szereplők igényeihez igazodó képzést, továbbá a munkaerő mobilitásának ösztönzését. Rédei István, a szervező Jászsági Menedzser Klub elnöke, a Co-op Start Zrt. elnök-vezérigazgatója szavai szerint az I. Jászsági gazdasági és fejlesztési konferencia célja egy hagyományteremtő fórum létrehozása, mely közös gondolkodással és információcserével segíti az országosan is jelentős gazdasági potenciált képviselő Jászság további sikeres fejlődését.

Forrás: MTI

Virágvasárnappal kezdődik a Nagyhét

Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI

A nyárra elkészül a gabona-feldolgozó Tiszapüspökiben

Várhatóan a nyárra elkészül a Tisza-TK Projekt Kft. mintegy 45 milliárd forintos beruházással épülő gabona-feldolgozó gyára Tiszapüspöki határában – közölte a cég ügyvezető igazgatója az MTI-vel. Zahola-Pollák Vanda elmondta: a társaság már megkezdte az évente 530 ezer tonna kapacitású feldolgozó üzem ellátásához szükséges kukorica felvásárlását.

A termékek teljes egészében magyar alapanyagból készülnek majd – tette hozzá. Az ügyvezető tájékoztatása szerint az építkezés a tervnek megfelelően halad. A területen naponta körülbelül 1500 ember dolgozik, a beruházáshoz kötődő több száz vállalkozás közül a hazai beszállítók aránya megközelíti a 70 százalékot – húzta alá. A teljes egészében magyar tulajdonú Tisza-TK Projekt Kft. zöldmezős beruházásának alapkövét egy éve tették le, a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű projektet a kormány 9,2 milliárd forinttal támogatta. A vállalat a felvásárolt GMO-mentes magyar kukoricából élelmiszeripari alapanyagokat, ezen belül is a legmagasabb minőségű alkoholt, izocukrot, étolajat állít majd elő. Jelentős lesz az állattenyésztési célokra gyártott GMO-mentes takarmányalapanyag-termelés is.

Az új gyár stabil, hosszú távú keresletet biztosít a kukorica és a biomassza számára. A társaság 55 milliárd forintos éves árbevétellel számol, amelynek 75 százaléka a tervek szerint az exportpiacokról származik majd. Az ügyvezető jelezte: időarányosan halad a Tisza-TK Projekt Kft. által teremtett 550 új munkahely feltöltése is. A Szolnokhoz közeli Tiszapüspöki határában épülő telephelyen már 320-nál több saját alkalmazottat foglalkoztatnak. Többségük a környék településein él, ám a cég ösztönzi és lakhatási támogatással segíti azokat is, akik az ország távolabbi pontjairól költöznek a gyár közelébe – tette hozzá.

Forrás: MTI

Bábszínházi világnap – Eredettörténettel ünnepel a kecskeméti Ciróka Bábszínház

Egy vogul népmesék felhasználásával készült eredettörténettel ünnepel a kecskeméti Ciróka a bábszínházi a keddi világnapon – tájékoztatta az intézmény igazgatója hétfőn az MTI-t.

Kiszely Ágnes elmondta: az Égigérő Mesefa első virága: Medve-ének című előadás egy színházi “sámánjáték”, amely az első pillanattól kezdve rabul ejti a nézőket. Kiemelte: a “meseszertartás” során dallal, verssel, zenével és életre kelt bábokkal lehetnek szemtanúi a világ teremtésének, a kismedve csillagkép földre szállásának, földi utazásának, majd dicsőséges visszatérésének a határtalan égboltra. A történetet egy vogul mondából G. Szász Ilona írta, míg rendezője Rumi László. A kismedve kalandjai Krucsó Júlia Rita előadásában kelnek életre, Rozs Tamás zeneszerző dallamait pedig Kormos Zsolt szólaltatja meg különféle hangszereken.

Az előadás főhőse egy kíváncsi kismedve, amely a szigorú atyjától, a Világügyelő Nagymedvétől elindul, hogy megismerje a földi világot. Az igazgató szerint a darab zenei világa mellett a látványa is figyelemreméltó, hiszen az elemek újra és újra átalakulnak, megjelenítve a mackó kalandjainak helyszíneit és szereplőit. Mint mondta: az előadás legfőbb üzenete a játék szeretete.

A bábszínházi világnap alkalmából műsorra tűzött előadás kedden 17 órától korhatár nélkül, regisztrációs jegy váltásával nézhető meg.

Forrás: MTI

Hétfőn nyílik meg újra a szolnoki Kanizsa Tivadar Tanuszoda

Március 13-án, hétfőn nyílik meg újra a január közepe óta használaton kívüli Kanizsa Tivadar Tanuszoda Szolnokon – közölte Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálatának igazgatója szerdán az MTI-vel. Bencsik Zsolt tájékoztatása szerint a tanuszoda medencéjét már feltöltötték, a vízminta eredménye kifogástalan. Hozzátette, hogy naponta mintegy kétszáz általános iskolás veszi igénybe a tanuszodát, de óvodások is látogatják. Tanítási időn kívül lakossági úszásra és aquafitneszre van lehetőség a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző, az 1975-ben elhunyt Kanizsa Tivadar nevét viselő létesítményben.

A “kényszerszünet” ideje alatt kifestették az épület falait, így hétfőn egy megújult épület fogadja majd az úszni vágyókat – hangsúlyozta az igazgató. Bencsik Zsolt az előzményekről elmondta, hogy a januári extrém hideg időjárás miatt az épület hőcserélő berendezése szétfagyott, ezáltal a meleg víz okozta pára elvezetéséért felelős légtechnika sem működött. A hőcserélő javítása nem vezetett eredményre, ezért egy új berendezést kellett rendelni – jelezte.

Forrás: MTI

 

Tejhasznú bivalyok tartására toboroz gazdákat az Italiagro Kft.

A mezőtúri Italiagro Kft. tejhasznú bivalyok tartására toboroz gazdákat, akikkel hosszú távú partneri viszonyt alakítana ki.

Takács Zoltán, cég tanácsadója az MTI-nek elmondta: a hamarosan induló Fiatal Gazda Pályázat (VP2-6.1.1-16) forrásainak igénybevételére ösztönzik a fiatal mezőgazdasági termelőket. Ehhez szakmai támogatást nyújtanának, segítenének a leendő bivalytartóknak a pályázat elkészítésében, és a tartáshoz is szakmai tanácsadást adnának. A mintegy 12 millió forint vissza nem térítendő támogatást elnyerő pályázók számára a tejtermelő bivalyokat a cég szerezné be. Az általuk támogatott állattartásra Mezőtúr 50 kilométeres körzetében látnak egyelőre lehetőséget. Az Italiagro Kft. azt ígéri emellett, hogy a gazdáktól a megtermelt bivalytejet öt éven keresztül garantált, szerződéses áron felvásárolja, és saját gépjárművel naponta elszállítja.

A kezdeményezéssel az Italiagro Kft. egy új, hazai állattenyésztési ágazat meghonosítását és elterjesztését kívánja előmozdítani – hangsúlyozta Takács Zoltán. Az olasz-magyar tulajdonú Italiagro Kft. jelenleg egyedüliként foglalkozik tejhasznú bivalyok tenyésztésével Magyarországon. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúron lévő tejtermelő bivalytelepet a cég a helyi önkormányzattal közösen működteti.  A mintegy 330 millió forintos beruházással kialakított telepet tavaly májusban adták át. Jelenleg a növendékekkel együtt 74 bivalyt gondoznak a telepen, később 250-300-ra akarják növelni az állatok számát. A vállalkozás a nagy tejhozamra szelektált mediterrán olasz bivalyfajta behozatalával a bivalytej magyarországi termelését, feldolgozását, illetve magas hozzáadott értékű tejtermékek, sajtok előállítását tűzte ki célul. A tejből készülő sajt gyártása hamarosan indul a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium tangazdaságában.

Forrás: MTI