Árképzés a marketingben – Vállalkozásfejlesztés

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Az árképzés meghatározza azt az értéket, amelyet a termelő áruk és szolgáltatások cseréje során kap. Egyszerűen, az árazási módszert alkalmazzák a termelő ajánlatainak árának meghatározására, mind a termelő, mind a vevő szempontjából.

Minden üzlet elsődleges célja a profitszerzés, és ugyanez valósítható meg a cégek által alkalmazott árképzési módszerekkel.

A termék vagy szolgáltatás árának meghatározásakor a következő szempontokat kell szem előtt tartani. A termék vagy szolgáltatás jellege, továbbá a hasonló termék vagy szolgáltatás ára a piacon. A célközönség, azaz akik számára a terméket gyártják (magas, közepes vagy alacsonyabb osztályba tartoznak). A gyártási költségeket, nevezetesen munkaerőköltség, nyersanyagköltség, gépköltség, tranzitköltség stb. Végül a külső tényezők, például gazdaság, kormányzati politikák, jogi kérdések stb.

Az egyszer kitűzött cél megadja az utat az üzleti élethez, azaz hogy milyen irányba halad. Az alábbiakban az árképzési célok tisztázzák a célokat.

A túlélés, ugyanis bármely cég legfontosabb árképzési célja az optimális ár meghatározása, amely segíti a terméknek vagy szolgáltatásnak a piaci életben maradását. Minden cég szembesül a veszéllyel, hogy kizárták a piacról, mivel az erős verseny, egy érett piacon vagy változást az ügyfél ízlése és preferenciái, stb. A túlélésnek rövid távú célkitűzésnek kell lennie, mihelyt a vállalkozás megkapja a piacot, és törekednie kell a kiegészítő nyereségre. A piacra lépő új vállalkozások ezt a fajta árképzési célt fogadják el.

A jelenlegi nyereség maximalizálása. Sok cég megpróbálja a jelenlegi nyereségét maximalizálni azáltal, hogy megbecsüli az áruk és szolgáltatások keresletét és kínálatát a piacon. Az árazást a termék vevői igényeinek és az igény kielégítésére rendelkezésre álló helyettesítőknek megfelelően végzik. Minél magasabb a kereslet, annál magasabb az ár. Az áruk és szolgáltatások szezonális kínálata és igénye a legjobb példa erre.

Hatalmas piaci részesedés megragadása. Sok cég alacsony árakat számít fel kínálatáért, hogy megszerezze a nagyobb piaci részesedést. Az árat alacsony szinten tartásának oka az, hogy a skálagazdaságból származó megnövekedett árbevétel következik be. A magasabb értékesítési volumen hosszú távon alacsonyabb termelési költségeket és megnövekedett nyereséget eredményez. Ezt az árképzési módszert általában akkor alkalmazzák, ha erős a verseny és az ügyfelek ár érzékenyek.

A következő árképzési cél a piaci korlátozás. A piac leépítése azt jelenti, hogy magas árat számítanak fel az innovatív és modern technológiát alkalmazó cégek által kínált termékekre és szolgáltatásokra. Az árakat viszonylag magasan tartják a modern technológia miatt felmerült magas termelési költségek miatt. A mobiltelefonok, az elektronikus modulok a legjobb példák a túlzott árképzésre, amelyeket nagyon magas költségekkel indítanak, és idővel olcsóbbak.

Végül sok cég áruk és szolgáltatások árait az ügyfelek által észlelt minőségnek megfelelően tartja fenn. Általánosságban elmondható, hogy a luxuscikkek magas színvonalú, ízléses képet alkotnak azoknak az ügyfeleknek a gondolataiban, akiknek hajlandóak magas árakat fizetni. Az olyan luxusautók, mint a BMW, a Mercedes, a Jaguar stb., kiváló minőséget és jó állapotú képet alkotnak az ügyfelek körében.

Így minden cég végső célja a nyereség, ezért egy termék árát úgy kell meghatározni, hogy szem előtt tartsa a gyártás során felmerülő költségeket, valamint az általa kínált előnyöket, amelyekért az emberek hajlandóak többet fizetni.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

A marketing működése

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A kereskedelem a kiskereskedelemben elérhető áruk és / vagy szolgáltatások promóciója. A kereskedelem magában foglalja a mennyiségek meghatározását, az áruk és szolgáltatások árának meghatározását, a kiállítási minták létrehozását, a marketing stratégiák kidolgozását és a kedvezmények vagy kuponok létrehozását. Általánosabban véve, az értékesítés magára a kiskereskedelmi értékesítésre utalhat, azaz az áruk végfelhasználói fogyasztóknak történő biztosítására.

Az értékesítési ciklusok specifikusak a kultúrákra és az éghajlatra. Ezek a ciklusok beilleszthetik az iskolai menetrendeket, és tartalmazhatják a regionális és szezonális ünnepeket, valamint az időjárás várható hatásait.

A kiskereskedelem különféle szempontjai alapján a kereskedelem eltérő és pontosabb meghatározásokat vehet igénybe. Például, a marketingben az értékesítés utalhat egy termék, imázs vagy márka felhasználására egy másik termék, imázs vagy márka eladására.

Mivel a kiskereskedők lehetnek és nem is az általuk értékesített áruk gyártói, az összes értékesítés bruttó értékének mérése betekintést nyújt a vállalat teljesítményéhez. Ez különösen igaz az ügyfelek közötti piacon, ahol a kiskereskedő harmadik fél mechanizmusaként működik a vevők és az eladók összekapcsolásakor, anélkül, hogy ténylegesen részt venne.

A kereskedelem értékesítést nyújthat a szállítmányozási ágazat kiskereskedőinek is, mivel soha nem hivatalosan vásárolják meg készletüket. Annak ellenére, hogy az elemeket gyakran egy társaság kiskereskedelmi telephelyén találják, az üzlet más személy vagy szervezet áruinak vagy tulajdonának felhatalmazott viszonteladójaként működik, gyakran díj ellenében. Általában soha nem lesznek a tételek valódi tulajdonosai, mivel az a személy vagy szervezet, aki az árut feladásra helyezte, visszaküldheti és igényelheti a terméket, ha úgy dönt.

A bruttó áru értéke az áruk teljes értéke, amelyet egy adott időtartam alatt az ügyfelek közötti cserehelyen értékesítettek. Ez az üzleti növekedés vagy a webhely használatának mértéke mások tulajdonában lévő áruk eladására vonatkozik.

A kereskedelem általában a kiskereskedelmi láncokon belül változik, de nagyban függ, az ország régióitól.

A világ minden táján a kereskedelem aktualitása frissül. A kereskedelem szerepe és szabályai fejlődnek. A fő kereskedők, akik korábban főleg a termékek kiválasztásával és bemutatásával foglalkoztak, ma már szélesebb körű elszámoltathatósággal és nehezebb tapasztalattal bírnak az ügyfelek tapasztalataival, valamint a formatervezés és a tehetség fejlesztésével kapcsolatban a megjelenítéshez és a marketingtervezéshez.

Mivel a fogyasztói hozzáértés növekszik, és a technológia ilyen hatalmas szerepet játszik a kereskedelemben, a vállalatoknak fenn kell tartaniuk a fogyasztói elvárásokat. Az innovációnak és a kísérletezésnek központi szerepe van a kiskereskedők értékesítési stratégiáiban.

A szolgáltató cégek és az értékesítő társaságok közötti különbség a következők. Ahogy a neve is sugallja, egy értékesítő társaság tárgyi eszközöket értékesít a fogyasztók számára. Ezeknek a vállalkozásoknak a költségei, például munkaerő és anyagköltségek merülnek fel a termékek bemutatása és végső soron történő értékesítése során. A szolgáltató cégek nem árusítanak eszközöket jövedelemszerzés céljából, inkább szolgáltatásokat nyújtanak olyan ügyfeleknek, akik értékelik innovációjukat és szakértelmüket. Szolgáltató cégek például a tanácsadók, könyvelők, pénzügyi tervezők és biztosítási szolgáltatók.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

Vállalkozásfejlesztés -Marketingmix avagy „4P”

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A marketingmix, azok a kulcstényezők, amelyek részt vesznek egy áru vagy szolgáltatás marketingjében, úgymint, a termék, az ár, a hely és a promóció.

Neil Borden az 1950-es években népszerűsítette a marketing ötletét és azokat a fogalmakat, amelyeket később elsősorban marketingmixként más szóval „4P”-ként ismertek el. Borden reklámprofesszor volt a Harvard Egyetemen, és 1964-es “A marketing-ötlet koncepciója” című cikke mutatta be, hogy a vállalatok hogyan használhatják a reklám taktikákat a fogyasztók felkeltése érdekében. Borden elképzelései sokat befolyásolta az üzleti világot. Az ötleteket évekig fejlesztették és finomították.

Az internet, valamint a vállalkozások és a fogyasztók közötti fokozottabb integráció előtt a marketing-összetétel segített a vállalatoknak szem előtt tartani azokat a fizikai akadályokat, amelyek megakadályozták a termékek széles körű bevezetését. A marketingmix kiterjesztései közé tartoznak az emberek, a folyamat és a fizikai bizonyítékok, mint a termék forgalmazásának fontos elemei. Mindezeket a fogalmakat még ma is alkalmazzák a marketingben.

Mindezek után hogyan is működik a „4P”?

Az 1. P: A termék

A termék olyan árura vagy szolgáltatásra vonatkozik, amelyet a vállalat az ügyfelek számára kínál. Ideális esetben egy terméknek teljesítenie kell egy bizonyos fogyasztói igényt, vagy annyira meggyőzőnek kell lennie, hogy a fogyasztók úgy véljék, hogy meg kell nekik venni. A sikeresség érdekében a marketingszakembereknek meg kell érteniük egy termék életciklusát, és az üzleti vezetőknek rendelkezniük kell egy tervvel, amely a termékekkel foglalkozik életciklusuk minden szakaszában. A terméktípus részben azt is diktálja, hogy a vállalkozások mennyit számolhatnak fel érte, hol kell elhelyezniük, és hogyan kell reklámozniuk a piacon.

  1. P: Az ár

Az ár az a költség, amelyet a fogyasztók fizetnek egy termékért. A marketingszakembereknek össze kell kapcsolniuk az árat a termék valós és észlelt értékével, de figyelembe kell venniük az ellátási költségeket, a szezonális engedményeket és a versenytársak árait. Bizonyos esetekben az üzleti vezetők emelhetik az árat, hogy egy termék inkább luxusnak tűnjön, vagy alacsonyabbá tegyék az árat, annak érdekében, hogy több fogyasztó próbálja ki a terméket.

A forgalmazóknak azt is meg kell határozniuk, hogy mikor megfelelő a leárazás. Az árengedmény néha több vevőt vonzhat, de azt a benyomást keltheti, hogy a termék kevésbé exkluzív vagy kevésbé luxus, mint, ha magasabb áron kínálnák.

 A „4P”-t a vállalkozások olyan kulcsfontosságú tényezők azonosítására használják, mint amilyeneket a fogyasztók tőlük kívánnak, hogy termékeik vagy szolgáltatásaik megfelelnek, vagy nem felelnek meg ezeknek az igényeknek, hogyan érzékelik termékeiket vagy szolgáltatásaikat a világban, hogyan különböznek egymással szemben, és hogyan működnek együtt az ügyfelekkel.

  1. P: A hely

Helyezési döntések körvonalazzák, hogy egy vállalat mikor értékesít egy terméket, és hogyan szállítja a terméket a piacra. Az üzleti vezetők célja, hogy termékeiket a legvalószínűbben vásárló fogyasztók előtt hozzák forgalomba.

Bizonyos esetekben ez utalhat egy termék egyes üzletekben történő elhelyezésére, de utalhat a terméknek az áruház kijelzőjén történő elhelyezésére is. Bizonyos esetekben az elhelyezés utalhat arra, hogy a terméket TV-műsorokon, filmeken vagy weboldalakon helyezik el, hogy felhívják a termékre a figyelmet, ám ez az elhelyezés átfedésben van a promócióval.

  1. P: A promóció

A promóció magában foglalja a reklámozást, a közönségkapcsolatot és a promóciós stratégiát. Ez kapcsolódik a marketing összetétel másik három pontjához, mivel egy termék népszerűsítése megmutatja a fogyasztóknak, hogy miért van rá szüksége, és miért kell fizetnie érte bizonyos árat. Ezenkívül a marketingszakemberek általában összekapcsolják a promóciós és elhelyezési elemeket, hogy elérjék alapvető közönségüket.

Például a digitális korban a „hely” és a „promóció” tényezők ugyanolyan online, mint offline. Pontosabban, ha egy termék megjelenik a vállalat weboldalán vagy a közösségi médiában, abban az esetben milyen típusú keresési funkciók indítják el a termék megfelelő, célzott hirdetéseit.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.2019

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1