Életkorok és játékok – az elsőosztályos kisiskolások élményei

Szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunkban az előző alkalommal az iskolaérési életszakaszról szólva már jeleztük, hogy bár a játék a hetedik életévben a második helyre kezd szorulni a gyermeki foglalatosságok rendjében, ám ez a hely is jelentős még – ami kitalálható már   abból is, hogy a tanórai komoly figyelem képessége egyelőre húsz-huszonöt perces huzamokra korlátozódik.

                A tanórák egészének hasznosságát az biztosítja, ha váltakoznak az előadóra összpontosítás és a feladatvégzés szakaszai, és ha a feladatvégzés játékos vonásai megkönnyítik az újabb odafigyelési szakaszt, aminthogy a tanóra-közi szünetek kikapcsolódási dinamikája is jót tesz a tanóráknak. Míg korábban főként a játszó-tevékenységek tartalmaztak olyan mozzanatokat, mozzanat-együtteseket, amelyeknek tanító (ügyesség- stb.-fejlesztő) értéke is bőven volt, most inkább fordítva: már inkább az előírt tanfeladatok tartalmaznak olyan mozzanatokat, amelyek játékszerű élvezetet idéznek fel. (Míg a heti játékórák száma magas még, az iskolai és leckeórák együttes száma már magasabb.) Az iskolai füzetek becsomagolási, felcímkézési kötelezettségének eleget tenni már maga is hordoz bizonyos játék-izgalmat a felhasznált anyagok és az eredményhez eljuttató mozdulatok érzéki újszerűsége, érdekessége miatt (természetesen évek sorával később ugyanez a művelet már szimpla muszfeladattá szürkül). Eképpen keveredik az elsőosztályosok számára a tanulási és a játékélmény a számtanórákon használt színes papírkorongok, a hajlékony fém-alkalmatossággal mintás papírszövetté összerakható színes papírcsíkok, a tarka fapálcika-kötegek, a gyurmahengerek, a papírkivágatosan öltöztethető papír-alakok, a cérnatartó dobozzá összevarrható levelezőlapok, a csirizzel apró fiókos bútorrá építhető üres gyufásskatulyák körül, nem szólva a festékekről, ecsetekről és a hozzájuk való vizestálkákról. Melléktermékként papírhajók, hajtogatott papírrepülők készülnek, amint a nyomógombos-rugós, grafitbeles fémceruza krumplipuskaként történő használata sem marad el.

             A még játékszerű, de már erősen terelt, előírt célfeladatokkal sűrűn rakott kisiskolás tevékenységnek és tárgyi újdonságának elsőben még nagyfokú szuggesztív érdekessége van a kicsik számára. Ily módon a követelmény, és annak siker-esélyes teljesítése is érdekelni kezdi őket, szeretnék meghódítani  elváltozó tárgyi környezetüket, kevésbé hajlanak hangulat-hullámokon erre-arra sodródni: a szabad vágyteljesítés motivációján felülkerekedik az eredmény-igény.  Ez az eltolódás ugyanakkor azt is előkészíti, hogy amikor épp játszanak, az addigiakhoz képest majd más játékokat preferáljanak.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai IX. – Izületi problémák


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Cikksorozatunkban azt próbáltuk igazolni, hogy a mozgás – mint a test egyik legalapvetőbb funkciója – hogyan fejti ki jótékony hatását egész szervezetünkre és hogyan szolgálja egész testünk egészségét. Szemben a passzív életmóddal, amely betegségek egész sorozatának kiváltó oka lehet.

Kidomborítottuk cikkeinkben, hogy a mai kor miatt ránk kényszerített ülőmunka mennyi veszéllyel jár egészségünkre nézve és e károk elhárítása – avagy ellensúlyozása – érdekében egyetlen ellenszer áll rendelkezésünkre: a fizikai aktivitás! Ezzel az érvvel szembe állíthatnánk azt a kifogást, hogy csontjaink fogják megszenvedni, ha túl sokat mozgunk. Kétségtelenül így van, ha túlzásba visszük (ami persze nem jellemző), de nem erre biztatunk, hanem a személyre szabott, egészséges, kiegyensúlyozott mozgásra, aminek szükségességét mindannyian érezzük egy nagyjából végig ült munkanap befejeztével.

Csontjaink egészsége szempontjából éppen olyan fontos a mozgás – ha nem fontosabb -, mint belső szerveink, vérkeringésünk, légzésünk, anyagcserénk stb. szempontjából. Ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen elven működnek csontjaink, ismernünk kell azok élettanát.

A csontok végeit ízületi porcréteg fedi, mely sima felszínével hozzájárul az izületi folyadékkal, a csontvégek körüli inakkal, izmokkal, idegekkel is biztosított zavartalan mozgáshoz. A porc puhább anyag a csontnál, rugalmasabb is, víztartalma nagyobb, alkalmas a rezgések, ütődések felfogására, elnyelésére. A porcok természetes képződése és lebomlása állandó folyamat, természetes öregedésük már 20 – 30 éves korunk körül megkezdődik. De ha felborul a porcképződési folyamat egyensúlya vagy fizikailag jelentősen igénybevevő terhelésnek van a porcfelszín kitéve, a porc pusztulása felgyorsul. Ízületeink kopásának oka lehet pl. betegség, egyenlőtlen terhelés, rossz testtartás, hiánybetegség. A porcfelszín idő előtti kopása nagyon megnehezíti az életvitelt, rendkívül frusztráló a mozgáskorlátozottság mindennapos érzése. Éppen ezért szükséges, hogy odafigyeljünk a veszélytényezők kiküszöbölésére, minimalizálására.

Gondolhatnánk, ha túl sokat mozgunk, az a kis, vékony porcréteg idejekorán el fog kopni, pedig pont az ellenkezője fog történni. Egész testünk élő organizmus, amelyet a friss oxigén és a vér tápanyagszállítása tart fenn. Csontjaink is ebből az anyagcsere-folyamatból kapják táplálékukat. A porcok viszont kivételt képeznek, mert bennük nincsenek vérerek. Másként táplálkoznak: ún. diffúzió segítségével, amely valamilyen anyag lassú behatolása egy másik anyagba. Azt a nyomást, amely a diffúzióhoz szükséges, csak a mozgás, a porcok terhelése képes fenntartani. Ha ezt a nyomást nem biztosítjuk a porc anyagcseréjéhez, elkezd degenerálódni, sorvadni. Ha a beteg testrészt a kialakuló fájdalom miatt még passzív pihentetésre is fogjuk, a porc végérvényesen leépül, elpusztul. Az elpusztult porc visszaépítése lehetetlen.

Csupán megelőzhetjük és gyógyszeres kezeléssel karban tarthatjuk a pusztulásnak indult porcot, de ehhez is nélkülözhetetlen a mozgás. A szervezetbe juttatott glükozamin-szulfát beépülése sem történik meg a diffúziót elősegítő mozgás és nyomás nélkül.  Az állapotfenntartás egy elterjedt, modern eszköze a kineziológiai szalag, melynek felhelyezése szakértelmet igényel.  Használatának hatékonysága – amely a szervezetünk öngyógyító mechanizmusára épít – szintén a mozgástól függ. Mindenesetre ülés közben is érdemes rövid, átmozgató mozdulatokat végezni a túlzott elgémberedés elkerülése érdekében.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Életkorok és játékok – a kisiskolás korba érés

Szenzomotoros fejlesztőjáték gyermekeknek

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Legutóbbi cikkünkben az óvodáskor jellegzetességeiről írtunk, elsősorban a játékok szempontját tekintve. Azt azonban még nem hangsúlyoztuk, hogy az óvodáskor kései szakasza éppen annak a nagy váltásnak az előszobáját jelenti, amely határon túl a játéktevékenység úgy marad fontos része a kisgyerek életének, hogy már másodlagos pozícióba szorul. Ugyanakkor a pedagógusoknak tudniuk kell, amint tudják is, hogy csakúgy, mint az óvodások, a kisiskolások sem alkalmasak egyórás vagy akár csak félórás figyelésre, ha ez előírt, feladatszerű. Nem várható, hogy az írás- illetve a számolni-tanítás, vagy bármilyen magyarázás egyes huzamai alkalmával a kicsik 20-25 percnél tovább tudjanak összpontosítani. A szünetekkel elválasztott tanórák tagolása, tervezett menete, illetve a napközis foglalkozásoké ennek megfelelően kell formálódjék.

          A váltószakaszban annál is figyelmesebben, szisztematikusabban, több részletre kiterjedően vizsgálandó az egyes gyerekek érettségi állapota, szokásvilága, mint addig. Minthogy a kiskori szorongások a hatodik-hetedik életévben korosztály-specifikusan tovább tartanak, így az agresszivitás negatív megítélésével még csínján kell bánni, ha csillapítani, oldogatni kell is az agresszív magatartást. Az indulat-rohamok egyébként a hatéveseknél rendre gyors lefolyásúak. Viszont a kínzós játékok visszatérő gyakorlata már egyéni vonás, arra utal, hogy valamiért a korosztályos átlagnál sokkalta nagyobb feszültség van a gyerekben, jó lenne mielőbb kitudni, tisztázni, vajon miért. A korábbi életszakaszukban biztonságérzet nélkül játszó – éhes és abuzált – gyerekek eleve hajlamosabbak erre. Az ujjszopás és az önizgatás jelensége úgy egyáltalában még természetesnek tekinthető, de ha igen sűrűn, rendszer-jellegűen történik, az ebben a korban már egész határozottan szeretethiányra utal. A többezer szó ismerete, az ötszavas mondatoknál is hosszabb mondatok nem ritka használata a hatodik évben éppúgy normának mondható, mint a mozgáskoordinációnak a ceruza-rajzra képesítő finommechanikus szintje. Az egyidős gyerekek rajzkészségének rajztehetségének eltérései azonban ekkor még nem állapíthatók meg jól: csak iskolás korban fognak kiütközni. Logopédusi ellenőrzésre a hatodik évben mindenképp szükség van  – akár először, akár       x-edszer –, mert az iskolával hamarosan megnő a módszeres javításnak úgy a lehetősége, mint adott esetben szüksége. A rossz otthoni körülmények –  a veszélyeztetettségi helyzet –  következései természetesen nem azonosak  a koraszülöttségi problémáknak az iskolás korra történő kivetülésével, és megint más a Down-szindrómának, illetve az autizmusnak a gondja; mindezeknek a rendellenességeknek a játék-centrikus terápiáiról a következőkben lesz szó.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Az ergonómia fogalma


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Elterjedt idegen szóként rengetegszer találkozunk az ergonómia kifejezéssel, nézzük kicsit meg közelebbről a pontos tartalmát és a mögötte meghúzódó megközelítést a munkakörnyezet és az ember kapcsolatát illetően.

A szó két görög eredetű: ergon = munka, nomos = tan, törvény (esetünkben a munkakörülményeket övező természeti törvény) szavakból összeillesztett kifejezésről beszélünk.

Az ergonómia tehát az a tudomány, amely kutatja az ember – gép – munkakörnyezet kapcsolatát az emberi tulajdonságoknak legmegfelelőbb munkahelyi környezet és eszközök kialakítása érdekében.

Az ergonómia egyben komplex tudomány is: felhasználja a pszichológia, pedagógia, orvostudomány, műszaki tudományok, sőt, az antropológia eredményeit is. Az antropológia egyik segédtudománya, az antropometria, az emberi test méreteinek, mozgástartományainak megállapításaival foglalkozik.

Eredményei nélkülözhetetlenek a jó munkakörülmények kialakításához, mely ma már a foglalkoztatók alapszempontjai közé tartoznak. A jó munkahelyi közérzet, egészségmegőrzés és biztonság szempontjából érdemes figyelembe venni azt az EU 90/270/EGK irányelvet, amely kimondja, hogy rendszeres munkahelyi kockázatfelméréseket kell végezni annak érdekében, hogy a munkavállalók kényelmesen és biztonságosan dolgozzanak testi-lelki-pszichés egészségük megőrzése érdekében.

Az ergonómiával foglalkozó szakemberek kidolgoztak egy négy pilléren nyugvó felmérési rendszert, amely vizsgálja a szék, a kezek, a szemek és végül a környezet alkalmasságát az optimális munkavégzéshez. Négy veszélyességi szempont ez, amely kiemelt figyelmet érdemel. Sorrendje a veszélyességi fokozatot is kifejezi, ennek függvényében kell tehát a munkahelyi körülményeket kialakítani.

Nagyon fontos hangsúlyozni, az ergonómia vezérgondolata tehát az, hogy a munkakörnyezetet kell az ember igényeihez igazítani és nem az ember a környezetéhez! Ezzel elérhető a munka hatékonyságának növelése, a munkavállalók biztonságának növelése, munkavégzési készségének javítása. Az egészséges, szép, tiszta környezetben kialakított munkahely vonzó a munkavállaló számára: kevesebb hiányzással, jobb munkamorállal, hatékonyabb munkavégzéssel, jobb teljesítménnyel jár. A kellemetlen – avagy veszélyes – munkahelyi környezet rontja a hatékonyságot, frusztráltsággal, pszichés ártalmakkal, hiányzással, rosszabb munkamorállal jár együtt, adott esetben a munkáltató kártérítési felelőssége is felvetődhet. A munkaadónak tehát érdeke is és felelőssége is az ergonómiai feltételek biztosítása.

Következő cikkünkben az ergonómia rövid történetét kezdjük felvázolni.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai VIII. – A kézre ható ártalmai


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az irodai munka egyik legalapvetőbb összetevője a billentyűzet és az egér használata, ezért a karunkat és kézfejünket tartós használatbavételi igény terheli.

Nagyon fontos az alkar és a kéz megfelelő alátámasztása az asztalon, ami azt jelenti, hogy a felkar és az asztallap 90 fokos szöget zárjon be (könyökből ne lógjon a kar, de ne is támasztódjék meg az alkar alatti részen az asztallap szélén). Helytelen beállítással történő tartós munkavégzés gyakori pihentetés nélkül észrevétlenül, alattomosan megerőlteti a kézben, karban haladó idegeket, inakat, ínhüvelyeket.

Két, ilyen erőltetésből származó betegség az ínhüvelygyulladás és az kéztőalagút-/kéztőcsatorna-szindróma. Mindkét betegség főleg nőket érinti a gyengébb testfelépítésből adódóan, leginkább a kézháton jelentkezik a fájdalom.

Az ínhüvely egy kettős falú tok, amelyben folyadék van, ebben húzódik az ín. Ha kezünket monoton mozgásra használjuk, még ha nem is nagy erőt kifejtő mozgásról van szó, de az ínhüvelyt megerőltetheti, kialakulhat az ínhüvelygyulladás. A csukló és a hüvelykujj közötti ínhüvelyszakaszban alakul ki a gyulladás. De mi is történik pontosan?  A végbemenő monoton mozgás hatására az ínhüvely belhártyáján és az ín felszínén nagyon apró sérülések keletkeznek a súrlódástól, ettől az ínhüvely begyullad, megvastagszik és akadályozza az ín mozgását, a zselés anyag összetétele is megváltozik.

Más-más kezelést igényel a két probléma, de mindkettő erős fájdalommal jár a kézfejben, és minél jobban késleltetjük a kezelést, annál nehezebb a gyógyulás. Az első és legfontosabb a kéz pihentetése, hideg borogatása. Enyhébb esetben magától meggyógyul, súlyosabb esetben orvosi segítség szükséges: sínbe helyezéssel rögzítik, gyógyszerrel, kenőccsel kezelik, súlyos vagy elhanyagolt esetben műtétre kerülhet sor. Fontos, hogy a fájdalom enyhülésével sem szabad terhelni, mert a gyulladás kiújulhat.

A másik tipikus irodai kórkép a kéztőalagút-szindróma, másnéven kéztőcsatorna-szindróma. A kéz és a kar enyhébb fájdalmát, inkább zsibbadását okozó, erőltetésből származó betegség. Első leírása a XIX. század végéről származik, de jobbára korunk betegségének tekinthető gyakorisága és a kiváltó okok miatt. A szóban forgó szindróma az a kóros állapot, amelyet a csukló tenyér felőli oldalán, a csontok közötti szűk mélyedésben – alagútban – futó inak nyomása gyakorol az alatta lévő idegekre. Az általuk beidegzett ujjak – hüvelykujj, mutatóujj, középső ujj – megduzzadnak, fájdalmasak, érzéketlenné is válhatnak. Kevésbé súlyos esetben pihentetéssel és gyógytornával lehet gyógyítani, de ha ezek a kezelések nem hoznak eredményt, műtétre van szükség. Kezelése nagyon fontos, mert elhanyagolt állapotban a kéz izmai elsorvadhatnak.

A gyógyulás közben és utána is a legfontosabb teendőnk, hogy a kialakulás körülményeit alapjaiban küszöböljük ki.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a kéztartás szempontjából is személyes adottságokhoz igazítható, ideálisan beállítható, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X) Frissítve: 2019.04.12.

Életkorok és játékok – az óvodás kor

Szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunk keretében ezúttal azt vesszük szemügyre, milyen tényezők módosítják a kisdedkoron túl a még nem iskoláskorú kisgyerekek viszonyát a játékhoz.

            A negyedik életév pszichológiai ellentmondása, hogy az akaratosság, dacosság („én nem!”, „én amarra megyek!”) életkori hulláma egyideig együtt halad a normamegértés, rendszabály-felismerés erősödésével  és a világ iránti érdeklődés felfokozott, a felnőttől folyton felvilágosításokat követelő módjával. Akár a „mi ez?”, „és ez mi?”-periódus, akár a követőleges „miért?”-periódus  már valamivel a harmadik év betöltése előtt kezdetét veheti, de utóbbi a negyedik évben – esetileg az ötödikben – tetőzik, amikor a kicsi már el tudja mondani önnön testrészei sorát. A „miért?”-ezés funkciója nem csupán a tudásszomj enyhítése. Szociális tartalom is bujkál (rosszabb esetben feszülhet is) benne: sírás helyett eképp próbálja elérni a kisgyerek, hogy folytonosabb felnőtt-figyelemben legyen része. A testvéri féltékenység hajlama egyszerre nő meg a szégyenérzet, felelősségérzet, kudarctűrés képesség-kezdeményeivel.

              A negyedik év egyben az első test-megnyúlás időszaka is. Megítélhetővé válik a gerincgörbület; a legtöbb négy és féléves kislánynál enyhén már látszik a csípő feminin jellege. A négyévesek váltott lábbal mennek a lépcsőn, kezdenek rákapni a féllábon ugrálásra. Ekkortájt derül ki, kinek van lúdtalpa; a talpizmok erősítésénél a spontaneitás kívánatos (szemben az életkor-összefüggéseket figyelmen kívül ható „sportoltatással”): jó, ha a gyerekek nyáron sokat játszanak mezítláb füvön, kavicson. Az állóképességet ennél valamivel direktebben is jó lehet növelni: egyre hosszabb sétálásokra vinni a gyereket, valami enyhe teherrel (például nagyobb labda van nála). Amikor aztán megjelenik már a markolás helyén a finommotorikus kanál- és villafogás képessége, a ceruzafogó, krétafogó kéz-képesség is közel van. Még az ötödik év betöltése előtt általában megszűnik az etetés szükségén túl a kézzel evés feltétlen kísérésének szüksége is, és a kisgyerek ki tud színezni egy ábrát nagyjából a vonalakon belül. Örülni tud egy játéknyomda- vagy játék-imitációs „orvosi táska”-készletnek, a mimetikus szerepjátékok tárgyi driver-jeinek. Az ős-babázás (legkedveltebb plüssmaci, rongykutyus stb.) nem feltétlen jut leáldozóba az anális időszakkal együtt: de a nemi identitás ötévesség-körüli kialakulása szerint a fiúk zöme nem veszi fel a sorbarakott öltöztetős babákkal foglalatoskodás gyakorlatát. Az építgető-rendezgető-alakítgató játékok (lego, kirakósok, homokozás) izgalma fokozódik, tartama önkéntelen kiterjed. A versikék, mondókák, énekek, minimál-mesék szívesen fogadása jóval előbb kezdődik az óvodáskornál, de évről évre extenzívebb fantáziamozgatás, összetettebb szövegek vezetnek az iskolaérettséghez.

 

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.