Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Harmincmillió forintot fordít halasításra idén a Tisza Horgászegyesület

A tavalyinál mintegy tíz százalékkal többet, harmincmillió forintot fordít idén halasításra a Tisza Horgászegyesület, a Közép-Tisza vidék egyik legjelentősebb halászati hasznosítója – közölte a szervezet ügyvezető elnöke az MTI-vel. Csoma Gábor elmondta: a Tisza Horgászegyesület Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb, 3000 tagot számláló civil szervezete, mely a Közép-Tisza vidék mintegy 520 hektárnyi vízterületének halászati hasznosítója.

Kezelésébe tartozik a Jászsági főcsatorna, a Nagykunsági főcsatorna jelentősebb mellékágai, a Zagyva és a Tarna folyók megyei szakasza, továbbá több tó és holtág, melyek legjelentősebbje a megyeszékhely üdülőövezetében található, 140 hektáros Alcsiszigeti Holt-Tisza. A szervezet öt főállású munkatársat és hat megbízásos jogviszonyú halőrt foglalkoztat, bevételei tagdíjakból és horgászjegy-értékesítésből származnak. Utóbbi 2016-ban 35 millió forintot tett ki, mely várhatóan idén 40 millió forintra emelkedik – jelezte Csoma Gábor hozzátéve, hogy a bevételek egészéhez hasonlóan a növekmény túlnyomó részét is halasításra fordítják. Így 2017-ben a tavalyinál mintegy 10 százalékkal többől, körülbelül 30 millió forintból helyeznek ki halat a márciusban kezdődött és októberig tartó telepítési szezon során. Idén először e program részeként 50 ezer darab előnevelt csukával is bővítik vizeik halállományát. Ezen kívül 150 ezer darab előnevelt süllő és mintegy 32 500 kilogramm ponty kihelyezése szerepel a tervekben. Pontyból a kétnyaras, azaz 30-50 dekás és háromnyaras, tehát már fogható méretű mennyiség részarányát ugyancsak egytizedével emelik az elmúlt évihez képest – húzta alá.

Szólt arról is, hogy a pontytelepítéseik egyik kiemelt célpontja az Alcsiszigeti Holt-Tisza, mely az egyik legnagyobb tiszai holtágként országszerte ismert, népszerű horgászvíz. Ide csütörtökön két szállítmánnyal összesen 8200 kilogramm kétnyaras ponty érkezett, melynek értéke eléri a 6 millió forintot.

Forrás: MTI

Az energiahatékonyság a fenntarthatóság és versenyképesség alapj

Megfelelő energia-beszerzéssel és az energiaellátó-rendszerek korszerűsítésével hosszú távon is fenntarthatók és versenyképesek lesznek a hazai cégek és intézmények – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára pénteken, az I. Jászsági gazdasági és fejlesztési konferencián, Jászberényben. Szabó Zsolt kiemelte: a magyar gazdaság legnagyobb léptékű és legkorszerűbb technológiákat felvonultató fejlesztései az energetikában zajlanak. Hozzátette, hogy bár a 2020-ra vállalt megújuló energia részarányt – 14,65 százalékot – már elértük, az energiahatékonysági beruházások folytatódnak, a támogatásukra fordítható források pedig bővülnek.

Aki most nem lép, menthetetlenül lemarad – fogalmazott az államtitkár. Kifejtette, az uniós támogatásoknak köszönhetően szinte minden energiahatékonysági beruházásra lehet forrást találni. A kormányzat és a gazdasági szereplők közös céljának nevezte, hogy minél nagyobb mértékben nap- és geotermikus energia kiaknázásával lehessen megoldani az épületek energiaellátását Magyarországon. “Most vannak ilyen pályázatok, 3-4 év múlva már nem biztos, hogy lesznek ezekhez hasonló, komplex lehetőségek” – fogalmazott.     A támogatási formákat ismertetve kiemelte: januártól az energiahatékonysági fejlesztések 30 százaléka társasági adókedvezményként elszámolható a cégek számára. A megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (METÁR) az uniós egyeztetés szakaszában van, várhatóan nyártól lép életbe, míg a Life program jelenleg is 60 százaléknyi közvetlen uniós forrással, valamint a gazdasági tárca további 20 százalékos támogatásával segíti környezetvédelmi projektek végrehajtását. Szabó Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a napelem-park építés folyamatosan csökkenő költségei miatt ebbe a szektorba befektetni is érdemes, hiszen a megtérülési mutatók kedvezőek. A lakossági lehetőségekről megjegyezte: az Otthon Melege Programon keresztül eddig 123 ezer család kapott támogatást, mely 20-200 ezer forintos éves energia-megtakarításhoz segítette hozzá az érintetteket. Az elavult kazánok cseréjéhez 40 százalékos támogatást nyújt a kormány, folytatódik a hűtő- és mosógép csere program, valamint év közepétől 1,5 milliárdos keretből 60 százalékos támogatás lesz igényelhető a gázkonvektorok cseréjére is.

Kállai Mária kormánymegbízott arról beszélt: a TOP 50-ben évek óta számos jászsági vállalkozás szerepel előkelő helyen. Nekik is köszönhető, hogy egy év alatt 24 százalékkal, idén februárra 16 503 – ra csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében. Figyelmeztető jelnek nevezte, hogy a megye és a térség munkakeresőinek fele egyaránt szakképzetlen és a legfontosabb foglalkoztatási, valamint versenyképesség-javítási tényezők között említette a gazdasági szereplők igényeihez igazodó képzést, továbbá a munkaerő mobilitásának ösztönzését. Rédei István, a szervező Jászsági Menedzser Klub elnöke, a Co-op Start Zrt. elnök-vezérigazgatója szavai szerint az I. Jászsági gazdasági és fejlesztési konferencia célja egy hagyományteremtő fórum létrehozása, mely közös gondolkodással és információcserével segíti az országosan is jelentős gazdasági potenciált képviselő Jászság további sikeres fejlődését.

Forrás: MTI

Virágvasárnappal kezdődik a Nagyhét

Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI