Címke: Jász-Nagykun-Szolnok megye

Beküldve:

Emlékülésen idézik fel a jászkunok önmegváltását Túrkevén

Emlékülést rendeznek a Nemzeti Jászkun Emléknap alkalmából május 5-én, pénteken Túrkevén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a vendéglátó nagykunsági város önkormányzatának szervezésében. Az esemény történelmi előzménye, hogy május 6. a jászkun redemptio, az önmegváltás kihirdetésének napja, amely 2014 óta nemzeti emléknap az Országgyűlés döntése alapján.

A szolnoki, a jászberényi és a kisújszállási helyszín után Túrkevén a Kun emlékmű megkoszorúzásával kezdődik a program, amely nem nélkülözi majd a látványos elemeket – közölte Galó Anita, a megyei önkormányzat kommunikációért felelős munkatársa. Többek között lovas huszárfelvonulás lesz a Szolnoki Légierő Zenekar közreműködésével, a hivatalban lévő és tiszteletbeli jász és nagykun kapitányok, a valamint a jászkun főkapitány részvételével. Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnökének köszöntője után Borbás Ferenc jászkun főkapitány emlékezik a történelmi időszakra a túrkevei városházán.     A jászkun önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor  I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek.

Az ott élők azonban ebbe a változásba soha nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. Hosszas diplomáciai előkészítés után Mária Terézia 1745. május 6-án Bécsben kiadott oklevele engedélyezte a jászkunok számára a megváltást. A szabadságért kifizetett összeg a kamatokkal együtt 575 900 aranyforintra rúgott, amit csak több évig tartó gyűjtéssel és kölcsönökből tudtak előteremteni. Még ezer lovas katona felszerelését és a nádor évi tiszteletdíjának megfizetését is vállalták. Mária Terézia kiváltságlevele visszaállította a jászok és kunok örökös kiváltságait, melyek közül a legfontosabb a földesúri szolgáltatásoktól való mentesség, a szabad tisztviselő- és lelkészválasztás, valamint a pallosjog volt. 2014-ben az Országgyűlés Jász-Nagykun-Szolnok megye országgyűlési képviselőinek kezdeményezésére nyilvánította május 6-át Nemzeti Jászkun Emléknappá. A 272 évvel ezelőtti önmegváltás, azaz a szabadságjogok visszavásárlása a jászkunok életében évszázadokra volt hatással, meghatározta a térség gazdasági, kulturális fejlődését, identitását.

Forrás: MTI

Beküldve:

Több mint hárommilliárd forintból hat útszakasz újult meg idén Szolnok megyében

Mintegy 3,2 milliárd forintból 27 kilométernyi útszakasz újult meg idén Jász-Nagykun-Szolnok megyében – közölte a programot összegző csütörtöki sajtótájékoztatón a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója Szolnokon.

Vántsa Zoltán kiemelte: a fejlesztések mindegyike határidőre és a tervezett műszaki tartalommal befejeződött. Ezzel a térségek közúti közlekedése biztonságosabbá vált, könnyebb az érintett települések megközelítése és rövidültek a menetidők. Közölte: 2016-ban a 4628-as jelű Tiszaföldvár-Mezőtúr összekötő út külterületi szakaszának korszerűsítése mellett megújult a 4-es számú főút Fegyvernek-Szapárfalu belterületi szakasza, a 46-os főút Mezőtúr és a kétpói elágazás közötti külterületi szakasza, a 32-es főút külterületi szakasza Újszász és Zagyvarékas térségében, valamint a 44-es és 45-ös számú főutak csomópontja. A kivitelezést a HK Konzorcium vezető tagjaként mindenütt a HÓDÚT Kft. végezte. A cég szakemberei több helyen nem csupán az aszfalt legfelső, úgynevezett kopórétegét cserélték újra, de az útalapot is megerősítették. Emellett volt olyan szakasz, ahol közvilágítást is kiépítettek, míg Fegyvernek-Szapárfalu belterületén a 4-es számú főút 3 centiméter vastag zajcsökkentő burkolatot kapott.

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke az eseményen hangsúlyozta: a beruházásokkal érzékelhetően faragott jelentős hátrányából a megye. Emellett pozitívumként értékelte, hogy a korszerűsítésekre a magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően hazai forrásból nyílt lehetőség. Ugyanakkor aláhúzta: a megyei közúthálózat fejlesztését a következő években is legalább ilyen ütemben kell folytatni az országos átlaghoz történő felzárkózás és az európai színvonalú közlekedési feltételek megteremtése érdekében. Emlékeztetett: “e téren komoly lemaradást kell pótolni, hiszen az elmúlt 25 év hatalmas összegű autópálya-építései elkerülték Jász-Nagykun-Szolnok megyét.” A most megújult szakaszok között pedig akadt olyan, ahol legutóbb 34 évvel ezelőtt végeztek aszfaltozást.

Boldog István fideszes országgyűlési képviselő a tájékoztatón emlékeztetett: elindult az M44-es autóút megvalósítása és folytatódik az M4-es gyorsforgalmi út építése, mely az idei és 2017-ben várhatóan ezt meghaladó léptékű útfelújítási programmal együtt “közelebb viszi a megyét a fővároshoz és a világhoz”. Mindez az eddig infrastrukturális hátrányban lévő térségek gazdasági megerősödését is szolgálja – tette hozzá.     Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára egy korábbi sajtótájékoztatón bejelentette: a komplex útfelújítási program jövőre is folytatódik, 2017-ben a kormány a tervek szerint 100 milliárd forintot ad a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek további 850 kilométernyi közút korszerűsítésére. A 2016-ban 69 milliárd forint értékű költségvetési forrásból felújított 568 kilométerből 444 kilométer főúti, 124 kilométer pedig mellékúti szakasz volt. Az idén 173 helyszínen zajlottak beruházások – tette hozzá az államtitkár.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Madárinfluenza – Jász-Nagykun-Szolnok megyében is megjelent a betegség

A madárinfluenza vírus okozta megbetegedés miatt az országos főállatorvos Jász-Nagykun-Szolnok megyére is kiterjesztette a baromfi zártan tartásának kötelezettségét – közölte a megyeszékhely polgármesteri hivatalának sajtóreferense az MTI-vel szerdán.

Gyuricska Éva tájékoztatása szerint a megye területén található valamennyi állattartónak zártan kell tartania állományát. Amennyiben ez nem oldható meg, a kifutót megfelelő erősségű madárhálóval kell védeni. A madárhálóval lefedett résznek legalább az állattartó épület alapterületével megegyező nagyságúnak kell lennie.     A közleményben hangsúlyozzák, hogy a rendelkezés mielőbbi és maradéktalan betartása kiemelten fontos, mert a vonuló vadon élő madarak jelentős szerepet játszanak abban, hogy a vírus a környezetben fennmaradjon, és átterjedjen házi madárállományokra.     A Magyar Nemzet pénteken arról írt, hogy a Békés megyei madárinfluenza november eleji kitörése óta további három megye 31 településén mutatták ki baromfitartó telepeken a megbetegedést. A Bognár Lajos országos főállatorvos által  kiadott tájékoztatásra hivatkozva arról számoltak be, hogy az ellenőrzések a H5N8 típusú madárinfluenza jelenlétét mutatták ki a baromfiállományban Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, és Békés megyében.

A tájékoztatás szerint a kitörések körül felállított védő- és megfigyelési körzetet a járványügyi helyzet miatt Bács-Kiskunban, Csongrádban és Békésben a minimálisan előírt tíz kilométer sugarú körön túlra is kiterjesztették. Ezekről a területekről kizárólag azonnali vágás miatt lehet baromfit kihozni, minden más mozgatás tiltott.     A vadállományban Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom megyében észlelték a megbetegedést récéknél és bütykös hattyúknál,  a madárinfluenza-megfigyelést ezért a vadon élő madaraknál is elrendelték.

Forrás: MTI